Zalakaros

Zalakaros 1997-ben lett város.¹²

Megye: Zala
Járás: Nagykanizsai járás
Jogállás: város
Lakónépesség: 2375 fő
Lakások száma: 1226
Terület: 17,2 km²
Irányítószám: 8749

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Zalakarosi Gyógyfürdő (Gránit Gyógyfürdő) szabadtéri medencéje – illusztráció — Zalakarosi Gyógyfürdő (Gránit Gyógyfürdő) szabadtéri medencéje. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Jarba fotója (Wikimedia Commons, CC BY 3.0).

Zalakaros helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Zalakaros története

Karos a középkorban

Az 1254. június 2-án kelt oklevél említi először a települést, Kórus alakban; ekkor királyi birtok volt. A 13. század közepén már biztosan volt itt temploma és plébániája. A tatárjárás utáni időkben telepeseket hoztak Karosra és Komárba; IV. Béla és felesége kedvelte a vidéket. A város honlapja szerint Karos az 1332–37-es pápai tizedjegyzékben egyházas helyként szerepel. 1341-ben még Zala megyei helységként említik, később Somogy megyéhez tartozónak vették. Nagy Lajos király 1355-ben az óbudai káptalannak adta Karost, így a falu egyházi birtok lett. Karos Szent László tiszteletére szentelt templomát 1430-ban említik először.¹³⁴⁵

Mezőváros, török kor és újratelepítés

Egy 1548-as per adataiból kiderül, hogy Karos az óbudai prépostságtól mezővárosi kiváltságot nyert. A kiskomári vár 1664-es feladása után a környék falvainak lakói a török alattvalói lettek. 1687-ben, Kanizsa kiéheztetésére készülve elpusztították Karos környékét, lakóit évekre elűzték. Kanizsa 1690-es kapitulációja után a karosiak három év elteltével hazatérhettek. A város honlapja szerint az 1784–1787-es népszámlálás a településen 78 házat, 98 családot és 564 lakost említ, 1794-ben pedig a falu egynegyede leégett. A zalakarosi egyházközség 1802-től a galamboki plébánia filiális egyházközsége volt.¹²⁴⁵

Karosból Zalakaros

A település a Zala előtagot 1908-ban kapta a Belügyminisztériumtól. Lakossága 1970-re 695 főre csökkent. 1983-ban megnyílt a hétszintes SZOT Gyógyüdülő, amelyet földalatti folyosó kötött a fürdővel. Zalakaros 1984-ben nagyközséggé vált.¹

Látnivalók

Szent Anna templom

A Szent Anna templom szentélyét az 1960-as évek végén a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja szerint alakították át, a szentély falfestménye pedig Károly Gyula alkotása, és az 1970-es években készült. A templom búcsúnapja július 26., amelyet ma a következő vasárnapon tartanak meg.²⁵

Isteni Irgalmasság templom

Az Isteni Irgalmasság templomot 2006. április 23-án szentelték fel. Később, 2014. április 27-én a kaposvári megyéspüspök plébánia rangra emelte Zalakarost.²

Zalakarosi fürdő

A fürdő története egy szénhidrogén-kutató próbafúrással kezdődött, amely 1962-ben olaj helyett 96 fokos vizet hozott a felszínre. A gyógyfürdő 1965. szeptember 5-én nyitotta meg kapuit. Első fedett épületét 1975-ben vehették birtokba a vendégek, ettől kezdve a fürdő nem csak idényjelleggel működött. Az Egészségügyi Minisztérium 1978-ban hivatalosan gyógyfürdővé nyilvánította, az élményfürdő pedig 1999-ben jelent meg.¹²⁶

Termáltó és Ökopart

A zalakarosi termáltó vízfelülete mintegy 12 900 négyzetméter, legmélyebb pontja 1,8 méter. Fogadóépületéhez 15 méter magas kilátótorony tartozik, csúszdatornyának egyik csúszdája 21 méter magasból indul és közel 75 méter hosszú. A tó két partját híd köti össze, amelynek közepén kis sziget van. A Termáltó és Ökopart projekt részeként készült az Égerösvény, egy 250 méter hosszú pallóösvény.⁷⁸

Csiga-túra tanösvény

A Csiga-túra tanösvény a Zalakarosi Parkerdőben található, hossza 1152 méter. Interaktív táblái az erdő szerepéről, a gombákról és az erdei állatokról szólnak.⁹

Erdészkilátó

Az Erdészkilátó a Park utca folytatásában, az erdő szélén áll, a település Zalamerenye felőli határán. Jó időben a Kis-Balaton és a Balaton-felvidék látható róla.¹⁰

Érdekességek

A képviselő-testület 2013-ban határozatban döntött arról, hogy él az értéktár létrehozásának lehetőségével; november 21-én az Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtárat nevezte meg működtetőjeként.¹¹
Az 1548-as összeírók Karoson már csak 5 adózó portát és 12 nem adózó szegényt találtak.⁴
Az 1597. évi összeírás szerint a törökök Karos faluból 108 embert hurcoltak el.⁴

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Zalakaroson is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.zalakaroson.com Ajtó ajto.zalakaroson.com Redőny redony.zalakaroson.com Szúnyogháló szunyoghalo.zalakaroson.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Én Ablakom – kaposvári központ. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/varos-tortenete
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/isteni-irgalmassag-templom
Ördög Ferenc: A Karos helységnév eredete (Zalakaros, 2000) sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zal…
Vándor László: Zalakaros és környékének története az őskortól a török kor végéig (Zalakaros, 2000) sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zal…
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/szent-anna-templom
Zalakarosi Fürdő zkf.hu/gyogyaszat/fedettfurdo
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/termalto-es-okopart
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/egerosveny
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/csiga-tura-tanosveny
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/erdeszkilato
Zalakaros Város Önkormányzata zalakaros.hu/latnivalo/zalakaros-varos-ertektar

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.